Új geopolitikai elemzési keret: nagy sakktábla helyett sokszereplős kártyaasztal

A Ludovika Scholars Program keretében tartott nyilvános előadást és szűk körű szakmai workshopot az Államtudományi és Nemzetközi Tanulmányok Karon Damjan Krnjević Mišković professzor, az ADA Egyetem (Baku, Azerbajdzsán) Fejlesztési és Diplomáciai Intézetének politikai, kutatási és elemzési igazgatója. A két rendezvény a dél-kaukázusi térségét, annak megváltozott geopolitikai jelentőségét és az onnan megvalósítható energiaellátási diverzifikációt állította középpontjába.

Előadásában Damjan Krnjević Mišković bemutatta, hogy a Selyemút térségében az erőviszonyok nem csak változnak, hanem átalakulnak. Ennek alapját az utóbbi időszakot meghatározó három esemény adja: a második karabahi háború, az Egyesült Államok és szövetségesei kivonulása Afganisztánból, valamint az orosz-ukrán háború. Eme események következményeiként felgyorsult a regionálisan irányított gazdasági összekapcsolódás mint belső átalakító tényező és egyben csökken a térségben a külső hatalmi napirend-meghatározás mint kívülről ható tényező. Emellett egyes kívülállók relatív hatalma csökken, míg másoké növekszik. Ebből fakadóan a Zbigniew Brzezinski által megteremtett „nagy sakktábla” metafora, amely hosszú ideig keretezte a Selyemút régióról való geopolitikai gondolkodást, elavult, sőt immár hibás. Ennek helyébe az új kártyaasztal metaforát javasolta előadásában a professzor. A térség kártyaasztalként való szemlélésének egyértelmű koncepcionális előnye, hogy kettőnél több játékost is le lehet ültetni, ami a sakk esetében nem lehetséges. Új játékosok csatlakozhatnak, a régiek kieshetnek, illetve bárki bármikor bedonhatja a lapjait. Nemcsak Washingtonnak, Moszkvának vagy Pekingnek osztottak lapot, hanem megjelenhet a versenyben Nur-Sultan, Tashkent, Baku, vagy éppen Delhi, Teheran, Ankara is. Ezzel térség, amelyet a professzor tudatosan és következetesen Selyemút régióként azonosított, már nem csupán a nagyhatalmi kapcsolatok tárgya; a nemzetközi rend önálló, autonóm és emancipált alanyává válik. Ennek hátterében a Dél-Kaukázusban kialakulóban lévő és azon túlmutató kezdeményezéseket és intézményeket elemezte, amelyek együttesen egy stabil és tartós rend kialakulását jelenthetik. E folyamat élén a térség középhatalmai (kulcsállamai) állahtnak: Azerbajdzsán, Üzbegisztán és Kazahsztán. Egyik állam sem nélkülözhetetlen önmagában, de együttesen biztosítják az egyensúlyt, miközben meghatározzák az általános együttműködési menetrend hangnemét, ütemét és hatályát. A külső hatalmak gyakorolnak némi befolyást, de a Selyemút térségében zajló fejleményeket nem valószínű, hogy a nagyhatalmak gyakran egymásnak ellentmondó napirendjei, preferenciái, célkitűzései és prioritásai továbbra is döntő mértékben irányíthatják.

A térség felértékelődésének egyes aspektusairól Damjan Krnjević Mišković professzor a szakértőkkel tartott workshop keretében egyeztetett, különösen kitérve az energiadiverzifikációs kérdésekre. A megbeszélésen az NKE oktatói mellett többek között a Külgazdasági és Külügyminisztérium, a Corvinus Egyetem, a Migrációkutató Intézet munkatársai vettek részt. Az elemzés középpontjában annak vizsgálata állt, hogy vajon az orosz-ukrán háború eseményei ténylegesen elbillentették-e a geopolitikai egyensúlyt az EU Azerbajdzsánnal szembeni átfogó stratégiai szerepvállalása javára. Ennek elemeit tekintették át a résztvevők, különösen az energiadiverzifikáció szempontjából nélkülözhetetlen konnektivitás kérdéseit és az EU és Ázsia közötti szárazföldi logisztikai korridorok ügyét elemezve. A workshop zárszavában Damjan Krnjević Mišković professzor hangsúlyozta, hogy Azerbajdzsán immár megkerülhetetlen szereplő, ha az EU saját stratégiai ambícióit szeretné megvalósítani, különösen a geopolitikai és energiadiverzifikációs tervek kapcsán.

A rendezvények keretében Gyurcsík Iván nagykövet, a Ludovika Scholars Program igazgatója mutatta be a vendégelőadói program szerepét és jelentőségét az egyetem nemzetköziesítésében. A programok közben a vendéget külön szakmai egyeztetésen fogadta Deli Gergely rektor és Varga Réka, az Államtudományi és Nemzetközi Tanulmányok Kar dékánja is.

Damjan Krnjević Mišković, az ADA Egyetem Fejlesztési és Diplomáciai Intézetének politikai kutatási, elemzési és publikációs igazgatója. A Baku Dialogues című folyóirat társszerkesztője és a philadelphiai Foreign Policy Research Institute által kiadott Orbis: A Journal of World Affairs szerkesztőbizottságának tagja. Korábbi években a belgrádi Nemzetközi Kapcsolatok és Fenntartható Fejlődés Központjának ügyvezető igazgatója volt. 2012 és 2014 között az ENSZ Közgyűlés elnökének vezető különleges tanácsadója New Yorkban. 2004 és 2006 között Szerbia elnökének különleges tanácsadója és a politikai tervezés és elemzés igazgatójaként tevékenykedett. Később, 2007 és 2012 között a Szerb Köztársaság Külügyminisztériumában dolgozott főtanácsadóként, valamint az Állami Diplomáciai Akadémia felvételi bizottságának elnökeként.

A geopolitikai változások mögött meghúzódó okokról és az előadás egyes részleteiről szóló teljes cikket a ludovika.hu portálon olvashatják.

 

Szöveg: NKE ÁNTK Nemzetközi Osztály


Fotók: Soós Boglárka, Szilágyi Dénes