Mesterkurzus az EU energia-helyzetéről és a Kaszpi-tenger térségéről

 

A Ludovika Scholars Program keretében tartott nyilvános előadást és szűk körű szakmai workshopot az Államtudományi és Nemzetközi Tanulmányok Karon Gubad Ibadoghlu professzor, a London School of Economics kutatója. A két rendezvény a Kaszpi-tenger térségét és az onnan megvalósítható energiaellátási diverzifikációt állította középpontjába.

A rendezvényekhez kapcsolódóan Zachar Péter Krisztián, az NKE ÁNTK nemzetközi dékánhelyettese és Túry György, a Rektori Tanácsadó Iroda Regionális Együttműködési Osztályának munkatársa néhány szóban bemutatta a Ludovika Scholars Programot, majd köszöntötte a vendéget, aki számos külföldi egyetemen oktat, így az amerikai Rutgers University, az azerbajdzsáni Állami Gazdaságtudományi Egyetem (UNEC), valamint a Princeton, Institute for Advanced Studies munkatársa is volt.

Ibadoghlu professzor részletesen bemutatta Azerbajdzsán és környezete gazdasági, társadalmi, politikai helyzetét. Felvázolta, hogy milyen hatással van a térségre a két nagyhatalom, Oroszország és Irán geopolitikai stratégiája, különösen az ásványi kincsekben gazdag térség nemzetközi mozgásterét illetően. A térség államainak bevételei döntő többségben az olajkitermeléshez és további természeti erőforrásokhoz köthetők, ugyanakkor ezek kiaknázása egyre komolyabb politikai, újraelosztási kérdéseket vet fel. Ennek kapcsán a professzor beszélt az olajnagyhatalmak centralizált politikai-társadalmi berendezkedéséről és a demokratikus deficit, különösen a magas korrupciós ráta egyes tetten érhető elemeiről is.

Ezt követően a megbeszélés fókuszában Európa energiabiztonsági kihívásai és az Azerbajdzsánnal való együttműködés kilátásai álltak. A szakmai workshopon az NKE oktatói mellett a Külgazdasági és Külügyminisztérium, a Corvinus Egyetem, a Külgazdasági és Külügyi Intézet, a Migrációkutató Intézet és a Stratégiai és Védelmi Kutatóintézet munkatársai vettek részt. Az elmondottakból és a nyilvános adatok alapján egyértelművé vált, hogy komoly átrendeződés megy végbe az európai ellátásban: az orosz vezetékes gáz részaránya az uniós importban a 2021-es 42%-ról 2022 szeptemberére 9%-ra, majd októberre 7%-ra csökkent. Az EU és tagállamai egyfelől alternatív ellátási forrásokat keresnek, amely a RePowerEU stratégiai terv kidolgozását eredményezte. A program célja, hogy még a tél előtt diverzifikálja a gázellátást és a gáztárolást, növelje a megújuló energiaforrásokból származó energiakibocsátást és a nagyobb energiahatékonyságot, valamint az EU jóval 2030 előtt függetlenné váljon az orosz fosszilis tüzelőanyagoktól. Az energiaforrások diverzifikálásában kiemelt szerep juthat az LNG-beszerzés mellett a megbízható partnereknek, akik képesek a fosszilis tüzelőanyagok rövid távú szállítására. Így jön képbe a Kaszpi-tenger térsége és különösen Azerbajdzsán is. Az Európai Unió 2022 júliusában új egyetértési megállapodást kötött az azeri kormánnyal, amely értelmében a Kaszpi-térségbeli ország már az idén növeli uniós exportját, és a következő években igyekszik azt megduplázni. Komoly problémát vethet fel viszont, hogy a felek sohasem tisztázták, pontosan honnan származik majd az extra mennyiségű gáz és milyen befektetésekre, fejlesztésekre van szükség a szállítási kapacitás növeléséhez. A megbeszélés során a résztvevők hangot adtak véleményüknek, miszerint a tény, hogy az Azerbajdzsánból származó gázimport egy részét Moszkva segítségével lehet csak előteremteni, azt sugallhatja, hogy Brüsszel diverzifikációs erőfeszítései bizonyos mértékig hiábavalók lehetnek, és valójában inkább a zöld átállás hozhat az EU tervei számára megnyugtató eredményeket.

Az eredményes rendezvények zárásaként Gyurcsík Iván, korábbi nagykövet, a Ludovika Scholars Program igazgatója elmondta, a sikeres vendégoktatói program 2022 decemberében még egy újabb, ezúttal bosnyák professzorral folytatódik.

Szöveg: NKE ÁNTK Nemzetközi Osztály

Képek: Soós Boglárka